A sárgarépa az egyik legrégebben termesztett növény. Termesztési múltját illetően, 3-4 ezer éves. Európában őshonos, már a rómaiak és a görögök is ismerték. Akkoriban a színe fehér volt, a mostani színét (narancssárga) csak később nyerte el. Fontos biológiai anyaga a béta karotin, melynek a színét is köszönheti. A szervezet a béta karotint megfelelő mennyiségben A-vitaminná alakítja át. A vastag sejtfalak miatt a szervezet a nyers sárgarépa béta-karotintartalmának mindössze 25%-t képes hasznosítani, de főzés során a sejtfalak károsodnak, így a szervezet számára a karotin hozzáférhetőbbé válik, és amennyiben az ételben a felszívódáshoz szükséges zsírok is jelen vannak, akkor a sárgarépa karotin-tartalmának több mint a fele hasznosul.

A körte a rózsavirágúak közé tartozó, mérsékelt éghajlatot kedvelő gyümölcs. Az emberiség közel 3000 éve, hogy ismeri és termeszti. A magyar körtetermesztésről a középkorból származó írásos emlékek tanúskodnak. Homérosz az istenek ajándékának nevezte a gyümölcsöt. Fajtáját illetően a fanyartól az ízletes császárkörtéig számtalan változata ismert hazánkban. A körte - az almához hasonlóan - egész évben beszerezhető a piacon. A körte elég sok ásványi anyagot (kalcium, magnézium, kálium, cink, vas, jód) és vitamint (A, B1, B2, C, E) tartalmaz; összetétele miatt sok betegségre természetes gyógyír lehet.

A szilva az egyik leggyakoribb és egyben a legigénytelenebb rózsafélék családjába tartozó gyümölcs. Vidéken nagyon sok szilvát termesztenek, mert kitűnő lekvárt, befőttet, savanyúságot lehet készíteni belőle, de ezen kívül még sok féle képen fel lehet használni a gyümölcsöt. A szilva igen gazdag káliumban, 10 dkg mennyiségben 757 mg található. A kálium nagyban serkenti az emésztést, szabályozza a szív ritmusát és segít a salakanyagok kiürítésében. A szilvában lévő mangánlökést ad az emésztést segítő enzimeknek.

A kabakasok családjába tartozó növény, - származását illetően őshazája Afrika déli része lenne. David Livingstone, a híres Afrika-kutató, úgy írja le a görögdinnyét, hogy a Kalahári-sivatagban rengeteg található belőle, ezért úgy gondolják, hogy innen származik, és a mai napig itt nő szabadon. Az pontosan nem ismert, hogy hol termesztették először, de a legkorábbi feljegyzett görögdinnyeszüret nagyjából 5000 évvel ezelőtt a dinasztikus Egyiptomban történt, hieroglifával is megörökítették azt. A görögdinnye több mint kilencven százaléka víz, ennek köszönhető, hogy kiválóan alkalmas arra, hogy salaktalanítsunk.

A patisszon a kabak termésűek családjába tartozó, egyéves lágyszárú általában indás növény, az uborka és a többi tökféle rokona. Kevesen hívják csillagtöknek, pedig ez a magyar neve. Származását illetően ezt is Amerikából származó növénynek tartják. A bennszülött indiánok körében már régóta ismert, és elterjedt növény. Főleg Kalifornia vidékein terjedt el, majd később fokozatosan meghódította Európát is. Igen hálás kerti növény, mely június közepétől szeptemberig ontja a sárga virágait, és folyamatosan terem. A termés alakja fajtánként változó, a csillagformától a gömbölyűig, és a lapos csésze alakig sokféle változat létezik.

Bizonyára sokan ismerik az egyik legegészségesebb gyümölcsünket, a fekete szedret. A szeder az emberiség történelmének kezdetein is a gyűjtött gyümölcsök közé tartozott, hiszen vadnövénye ősidők óta a mezőkön is megtalálható volt. Jótékony hatását már a középkorban is ismerték (Hippokratész is leírta általános gyógyító hatását). Maga a növény a rózsa félék családjába tartozik. Vadon termő és nemesített fajtái is léteznek. A szeder termése folyamatosan érik, augusztus illetve szeptember között. A növénynek nemcsak a termése gyógyhatású, hanem a levele is.